|
I . Az idegrendszer központi – centrális részéhez az agyvelő (encephalon) és a gerincvelő (medulla spinalis) tartozik. Az agyvelő részei: a nagyagy, a kisagy, a középagy, a híd és a nyúltvelő.
Nagyagy (cerebrum)
A központi idegrendszer legnagyobb tömegű részét teszi ki: átlag 1200 gramm. Szürkeállománya, az agykéreg (cortex cerebri) kívül található. Két, egymással szimmetrikusan elhelyezkedő részre – féltekére (hemispheriumra) - oszlik, amelyeket egy nyílirányú, mély hasadék (fissura longitudinalis cerebri) választ el egymástól. Ez a hasadék egészen a kéregtestig (corpus callosum) ér. Felületén agytekervények (gyrus cerebri) találhatók, melyeket barázdák (sulcus cerebri) választanak el. Az agykéreg legjellemzőbb idegsejtjei a piramis-sejtek.
Kisagy (cerebellum)
Felületén kiemelkedések, kisagyi agytekervények találhatók. Két féltekéből áll (hemispherium cerebelli), melyeket mély barázda választ el egymástól. A két felet a kb. kisujjnyi vastagságú, középen fekvő, gyűrű alakú, ún. féreg (vermis) köti össze. A kisagyat idegrostkötegek kapcsolják össze az agy többi részével.
Nyúltvelő (medulla oblongata)
A kisaggyal együtt a koponyaalapon helyezkedik el, és lefelé a gerincvelőben folytatódik. A nyúltvelőben belső területeken található a szürkeállomány, kívül pedig a fehérállomány.
Gerincvelő (medulla spinalis)
A központi idegrendszer irányítja a mozgást és az érzékelést, lényegében azonban valamennyi életfunkciónkra kihatással van.
A központi idegrendszer körül és annak belsejében kering az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis), melyet az agykamrák termelnek. Szerepe az agy védelme a csontokhoz való ütődéssel szemben.
A gerincvelőt az agyhártya három lemeze borítja. Az agy-gerincvelői folyadék legfontosabb szerepe a koponyaűri nyomás fenntartása.
Agyalapi mirigy (hypophysis, hipofízis)
Keskeny kocsányon függ az agyalapon, kitöltve az ékcsont sella turcica nevű üregét. Belsőelválasztású mirigy, amely hormonjait közvetlenül a vérbe választja ki. A mirigy a szervezet hormonháztartásában irányító szerepet játszik.
II. Az idegrendszer másik része a környéki – perifériás rész, melyhez az agyidegek (nervi craniales), a gerincvelői idegek (nervi spinales) és a vegetatív (autonóm/szimpatikus/paraszimpatikus) idegrendszer tartozik. Ez utóbbi kizárólag a vegetatív életműködésekért, így az emésztés, a keringés, a kiválasztás…stb. irányításában játszik szerepet.
Agyhártyák
A központi idegrendszer felszínét két agyhártya brítja és védi. A külső burok a kemény agyhártya (dura mater), a belső pedig a lágy agyhártya (leptomeninx), mely további két részből áll, a külső (arachnoidea, pókháló agyhártya) és belső (pia mater) hártyából.
Idegsejt
Az idegsejt a sejttestből és a nyúlványokból, dendritekből és neuritekből áll. A sejtben mennek végbe az anyagcsere-folyamatok, az ingerek feldolgozása, itt található a sejtmag.
Az ingerületet a sejttest felé a plazmanyúlványok (dendritek) továbbítják. A neurit (idegnyúlvány vagy axon), - ami a dendritekkel ellentétes oldalon helyezkedik el a sejttestben – vezeti el az ingerületet a sejtből.
Szürkeállomány és fehérállomány
A szürkeállományt főként sejttestek alkotják, ezek veszik fel az ingerületet, míg a fehérállomány hosszában futó, velőhüvelyes rostokból épül fel, ezek viszik át az ingerületet.
A nagyagyban és a kisagyban a szürkeállomány a külső területeken helyezkedik el, a nyúltvelőben valamint a gerincvelőben a belső részt foglalja el, és a fehérállomány kívül található.
|
Anatómiai ismeretek 
