Az emberi csontvázat szilárd és ellenálló részek alkotják, melyek belső vázat képeznek testünk számára. Kevés kivételtől eltekintve ezek az alkotóelemek – amelyeket csontoknak nevezünk -, kettős szerepet töltenek be. Egyrészt védőburkot képeznek egyes, mechanikai hatásokra igen érzékeny belső szervek számára – például a koponya az agyvelő, gerincoszlop pedig a gerincvelő számára -, másrészt a passzív mozgásszervek szerepét töltik be, azaz az izmok, valamint az inak segítségével részt vesznek a test (a fej, a törzs és a végtagok) mozgásaiban, például a kar felemelésében, a helyzetváltoztatásban stb. |
|
Tovább...
|
| |
|
|
A szervezet keringési rendszere szállítja a szövetek valamennyi sejtjéhez a nélkülözhetetlen tápanyagokat és az oxigént. Az embernél és az emlős állatoknál a keringési rendszer kettős. Két vérkör – a kis- és a nagyvérkör - teljesen elkülönül egymástól. |
|
Tovább...
|
|
Az emésztőrendszer igen hosszú csőnek tekinthető, amelynek különböző szakaszain tágulatok fordulnak elő. Ezek fontos szerepet játszanak a táplálék – mechanikai és kémiai úton való – feldolgozásában és átalakításában, azáltal, hogy a bevitt tápanyagok felszívhatóvá és a szervezet számára hasznosíthatóvá válnak. A tápcsatorna a szájüreggel kezdődik, a garattal, a nyelőcsővel, a gyomorral, a vékony- és a vastagbéllel folytatódik, és ennek utolsó szakaszával, a végbéllel végződik. Az emésztőrendszer járulékos szervei azok mirigyek, amelyek emésztőnedvei szükségesek a táplálék előkészítéséhez.
|
|
Tovább...
|
|
Két csont egymás közötti összeköttetéseit ízületeknek vagy varratoknak nevezzük. Az ízület által lehetővé tett mozgékonyság mértéke szerint az ízületek a következők szerint osztályozhatók: szabadon mozgó vagy mozgékony ízület (diarthrosis), félmerev vagy felszínes ízület (amphiarthrosis) és merev ízület vagy folytonos összeköttetés (synarthrosis).
|
|
Tovább...
|
|
|
A vizeletkiválasztó rendszer |
A vizelet képzését a páros vesék végzik. Az elvezetésben a vesékhez tartozó húgyvezetékek (ureterek), majd a húgyhólyag és húgycső vesznek részt. Férfiakban a prosztata (régiesen: dülmirigy) a húgyhólyag alatt, a húgycső kezdeti szakasza körül található.
|
|
Tovább...
|
|
A légzés lényegében nem más, mint a szervezet és a külső környezet közötti – a tüdőhólyagocskák (alveolusok) szintjén lezajló – gázcsere, amelynek során oxigénfelvétel (O2) és szén-dioxidleadás (CO2) történik. A légzőrendszer – amelyben ez a folyamat elbonyolódik – a száj- és orrnyílásonkon keresztül áll kapcsolatban a külvilággal, befelé pedig a garatban, a gégében és a légcsőben folytatódik. Ezt követően két főhörgőre oszlik, ezek pedig faágszerűen további hörgőkre (bronchusok), majd hörgőcskékre (bronchiolusok) ágaznak, - az utóbbiaknak megfelelő tüdőállomány a tüdőlebenyke (lobulus pulmonis) -, majd a tüdőhólyagocskákban (alveoli pulmonum) végződnek.
|
|
Tovább...
|
|
|
Az agy és az idegrendszer |
|
I . Az idegrendszer központi – centrális részéhez az agyvelő (encephalon) és a gerincvelő (medulla spinalis) tartozik. Az agyvelő részei: a nagyagy, a kisagy, a középagy, a híd és a nyúltvelő.
|
|
Tovább...
|
|
|
A nyirokrendszer az immunrendszer része. Fő feladata a fertőzések és a betegségek, köztük a daganatos megbetegedések elleni védelem.
|
|
Tovább...
|
|
|
A belső elválasztású rendszer |
|
Mirigyeknek nevezzük azokat a szerveket, amelyek meghatározott anyagokat termelnek, majd ezeket olyan csövekbe ürítik, amelyek vagy a szervezet belsejének adott területeire szállítják azokat (belső elválasztású mirigyek: endocrin), vagy a testünkön kívülre( külső elválasztású mirigyek: exocrin).
|
|
Tovább...
|
|
|
A férfi nemiszervek a következők: here (testis), mellékhere (epididymis), ondóvezeték (ductus deferens), ondóhólyag (vesicula seminalis), az ondóhólyag és az ondóvezeték közös kivezetőcsöve (ductus ejaculatorius), a dülmirigy (prostata) és a hímvessző (penis)
|
|
Tovább...
|
|
|
A női nemi szervek a következők: petefészek (ovarium), petevezeték ( tuba uterina), a méh (uterus), hüvely (vagina) és a külső női nemi szervek (vulva).
|
|
Tovább...
|
|
A bőr születésünk pillanatában több rétegű, erős, rugalmas falként védi szervezetünket a külvilág ártalmaitól. Élettani szerepe sokrétű, közreműködik a légzésben (bőrlégzés), a kiválasztásban, valamint a tapintás szerve. Tápanyagokat és nedvességet zár magába. Kiválasztja a salakanyagokat, általa érzékeljük a hideget, meleget, fájdalmat és érintést.
|
|
Tovább...
|
|
|
Anatómiai ismeretek 
